Alaprajz készítés

Legelső feladat átgondolni, hogy mi kerüljön a papírra!

Szeretnéd az egész lakást, vagy csak egy-két helységet ábrázolni? Fontos még az is, hogy milyen méretben (méretarány) rajzolod meg, ugyanis nem árt, ha elférsz a papíron!

Vegyél elő egy vonalzót, lehetőleg derékszögűt. Ezzel pontosan derékszögben tudod majd ábrázolni a falakat.

A fő falak jellemzően 38 centiméter vastagok, míg a válaszfalak vastagsága 12. Ez természetesen eltérhet, így jobban teszed, ha leméred őket.Ha tetőtérben élsz, akkor érdemes a tetőtér vonalát szaggatottan bejelölni, hogy tudd hol ér véget a hasznos beltér. Ennek magassága  tetőterek esetében 190 cm szokott lenni. A padlóburkolásnál ezt a területet faltól-falig kell számolni!

Említettük a méretarányt, ami egész egyszerűen azért fontos, hogy valós képet kapjunk a tárgyak egymástól való távolságáról., így erre kiemelten figyelj oda! Használj 1:50, vagy 1:100 méretarányt! Ezt egyszerű számolni, mivel csak el kell osztani 50-el, vagy 100-al a valós méretet és a papíron ezt az értéket kell jelölni. Természetesen a rajzodon az eredeti méreteket írd a vonalak mellé! Ha egy méret a valóságban 350 cm, akkor 1:100 méretarányban ez 3,5 cm lesz. Ennyire egyszerű...

A tervrajzodon minden esetben jelöld be hol vannak a kémények, nyílászárók, ajtók-ablakok. Utóbbiakat véleményem szerint csak a külméretével kell jelölni, ugyanis a berendezési tervedhez ennél részletesebb információra nem lesz szükség. Tehát, mérd meg milyen távolságra van az ablaknyílás széle a faltól és ezt jelöld be. Majd az ablak teljes szélességét és a másik faltól való távolságát is. Érdemes felírni még a magasságát a földtől (parapetmagasság), illetve a teljes magasságát is. Ezt írd elé az ablakod rajzának. A nyílási irányt egy negyed körívvel jelöld, a nyílási iránynak megfelelően.

Ha mindezzel elkészültél, ellenőrizd a rajzodat és újra mérj le mindent!

A kész rajzot másold le több példányban, hogy nyugodtan tervezgethess és legyen mire cirkafirkálni!